Válasz

Az altatásban végzett vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) kapcsán a vastagbél perforáció (vagyis átfúródás), illetve a lépsérülés (szakszóval lépruptura) kockázatát szokták elsősorban említeni. A vastagbéltükrözéses vizsgálat során az endoszkópos eszközt a bél két megközelítőleg derékszögletű kanyarulatán kell átjuttatni, az egyik kanyarulat mellett van a has bal felső részében a sérülékeny lép, a másik (jobb) kanyarulat a májnál halad el. Az altatásban lévő beteg nem tudja jelezni, ha fájdalmat érez, hiszen az altatásban végzett tükrözésnél (nem ideértve most például a gyermekeknél altatásban végzett béltükrözést) éppen ezért kerül sor az altató és fájdalomcsillapító adására, hogy a betegnek kevesebb panasza legyen.

2013-ban jelent meg egy nagy, szakmailag megbízható amerikai orvosi lapban egy cikk, amely több mint 165 ezer vastagbéltükrözés eredményét értékelte, amelyek ötödét, több mint 35 ezer beavatkozást végezték altatásban. A vastagbéltükrözések áttekintésénél a szövődményeknél a bélátfúródás (perforáció), lépsérülés és az aspiráció (légutakba kerülő anyag) előfordulását értékelték. Bár összességében a szövődmények előfordulása a vastagbéltükrözésnél alacsony (ezrelékes nagyságrendű), e három szövődmény összesítve gyakrabban fordult elő az altatásban végzett vastagbéltükrözések során ebben az igen nagy esetszámú tanulmányban.

Amennyiben viszont a három szövődményt külön értékelték, kiderült: leginkább az aspiráció, illetve az aspirációs tüdőgyulladás (aspirációs pneumonia) kockázata különbözött az altatott és nem altatott csoportban, s nem a lépsérülés és a perforáció kockázata. Az aspiráció tehát az altatás szövődményének tekinthető és nem az endoszkópos eszköz bevezetés szövődményének, ezen kockázat csökkentésére kell betartani az altatás szakmai protokollját.

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélszűrési kísérleti program
A kolonoszkópia adja a legmegbízhatóbb diagnózist
Rákszűrés: vastagbéltükrözés és székletvér-vizsgálat
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés