célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Betegségek

Rákszűrés: vastagbéltükrözés és székletvér-vizsgálat

A vastagbélrák és végbélrák szűrővizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy a szűrés során kimutatott polipok eltávolítása a vastagbélrák és végbélrák kialakulását 60-70 százalékkal, a rák miatti halálozást 45-79 százalékkal csökkenti. A rákmegelőző állapotok felismerésének, a korai stádiumban lévő tumorok kimutatásának eredményessége nagymértékben függ a vizsgálati módszertől. A legmegbízhatóbb eredményt a béltükrözés nyújtja, s ekkor egyben akár szövettani minta is nyerhető.

Korábban a vastagbélrákok döntő hányada a vastagbél utolsó szakaszán, a szigmoidoszkópia nyomán áttekinthető szakaszon alakult ki, napjainkban azonban ezen a téren változás figyelhető meg: a daganatok egyre nagyobb aránya alakul ki a vastagbél más szakaszában. Jelenleg a kolonoszkópia a legérzékenyebb vastagbélvizsgáló módszer: a rosszindulatú daganatok és az adenomák 90 százalékát kimutatja. Ha csak a vastagbél utolsó 70 centiméterét vizsgálják, akkor a kolonoszkópia segítségével kimutatható rosszindulatú folyamatoknak és rákra hajlamosító elváltozásoknak csak a 60-70 százalékát észlelik.

A béltükrözés előnyei

A béltükrözés során látott elváltozásokból rögtön szövettani mintavétel is történik, illetve az észlelt polip(ok) eltávolítása is lehetséges. (A polipok az egészséges bélfelszínből kiemelkedő szövetnövedékek.)

Tény, hogy a béltükrözés kellemetlen beavatkozás, ami előtt precíz béltisztítás is szükséges, azonban a vizsgálat nyomán szövődmény, mint vérzés vagy bélsérülés – a tévhitekkel ellentétben – nagyon ritkán történik. Másrészt szem előtt kell tartani: a béltükrözés életet menthet, mert ez a jelenleg ismert legbiztosabb módszer egy daganat vagy tumorrá még nem fejlődött rákmegelőző állapot időben történő felismerésére.

Amennyiben a béltükrözés során kóros eltérés nem mutatható ki, szűrőjellegű kolonoszkópia csak 10 év múlva javasolt. Amint azonban más diagnosztikus vizsgálatokra, úgy a béltükrözésre is igaz, hogy az esetek egy kis százalékában nem mutatja ki a kóros elváltozást, így bélpanasz esetén, korábbi negatív szűrővizsgálat ellenére is feltétlen fontos szakemberhez fordulni, s nem halogatni a kivizsgálást.

A vérvizsgálat korlátai

Az általánosan ismert székletvér vizsgálat során a szemmel nem látható vért is ki lehet mutatni a bélsárból. Azonban nem minden kóros elváltozás vérzik, valamint amennyiben vérzik, akkor is gyakran vannak nem vérző időszakok, ebből következően a székletvér vizsgálatának negatív eredménye még nem jelenti, hogy a vastagbélben vagy a végbélben nincs rosszindulatú folyamat. A kolonoszkópia eredményeit a székletvér vizsgálatok leleteivel összehasonlítva kiderül: a béltükrözés révén hatszor-tízszer több terápiás következménnyel járó kóros eltérés mutatható ki.

A szakmai javallatok ellenére jelenleg egyelőre nincs szervezett népegészségügyi szűrővizsgálati program Magyarországon, amely a vastagbélrák és a végbélrák megelőzését, illetve korai stádiumban való felfedezését célozná. Vizsgálatra egyéni kezdeményezésre a háziorvos adhat beutalót valamely szakrendelésre.

Kapcsolódó cikkek:
A vastagbélrák és a végbéldaganat egyes stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Elkerülhető a végzetes vastagbélrák és végbélrák