célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Betegségek

Hogyan segít a placebo a fájdalomcsillapításban?

Milyen kétségbeesetten akarhatja a gyógyulást az a beteg, aki a hatóanyag nélküli szertől is meggyógyul vagy legalábbis csillapodik a fájdalma. Trükk vagy valóság az agy gyógyító ereje? A kérdés régóta foglalkoztatja az orvosokat.

1772-ben, amikor a himlő és a tífusz mindegyre csak szedte a halálos áldozatokat, egy skót orvos, William Cullen előállt bizarr ötletével, miszerint szimpátiával is gyógyíthatóak a betegségek, s hogy a semleges anyagok, mint például a mentás víz, enyhíti a fájdalmat. Cullen doktor ezzel felfedezte a placebo-hatást, melynek során egy valójában meg sem történt kezelés győzi meg az emberi agyat a gyógyulásról.

Placebónak nemcsak a hatóanyag nélküli tablettákat nevezik, hanem bármit, ami nem bizonyítottan hatásos az orvosi kezelésben, például krémeket, injekciókat, diétákat, különböző beavatkozásokat. Amint arra a Szabadföld cikke is rámutat, a lényeg: meggyőzni a beteget arról, hogy gyógyulást eredményeznek. Még az akupunktúra is lehet hamis, sőt a műtétet is lehet színlelni – állítják pszichológusok. A másik fontos összetevő a sikeres placebohatáshoz: a hit. Ha valaki valóban úgy gondolja, hogy a kezelése jól működik, akkor használ is neki, legyen szó bármilyen eljárásról.

Néhány adat a placebohatásról


Az irritábilis bélszindrómában szenvedők mintegy 60 százaléka tapasztalt javulást placebo
szedése után.
A depressziós betegek 80 százaléka érezte jobban magát placeboszerek fogyasztását követően.
A migrénben szenvedők 41 százaléka érezte úgy, hogy jobban van placebotabletta szedése után.
A krónikus fáradtságra panaszkodók 20 százaléka energikusabbnak érezte magát a
placebokezelésnek köszönhetően.

Csodák márpedig vannak


Persze, mondjuk törött láb vagy rákos elváltozás esetén nem alkalmazható a placebo. De ez sem jelenti, hogy például a fájdalom csillapításában ne lenne hatékony. Ilyenkor a test a saját gyógyszere a kínoknak. Rendszeresen visszatérő panaszok esetén – gondoljunk a menstruációs görcsökre – elég lenyelni egy pirulát, s az agy azonnal beindítja saját természetes fájdalomcsillapítóját. Így tulajdonképpen a szőlőcukor-tabletta is képes enyhülést hozni.
Sok múlik az orvos hozzáállásán. A pszichológusok szerint a placebóval kezelt betegek még jobb arányban „gyógyulnak”, ha az orvos figyelmes és érdeklődő. Valahogy úgy működik ez, mint amikor az anyuka puszit ad a gyermeke karcolására, s a kicsi ettől rögtön jobban érzi magát. Ez az egyszerű tett önmagában elég ahhoz, hogy ösztönözze a szervezet egyébként is hatékony öngyógyító képességét.

Placebo: igen vagy nem?

Etikailag számos kérdést felvet a placebo¬szerek használata. Ha például egy orvostól a beteg, akinek vírusfertőzése van, antibiotikumot kér, mi a teendő? Az orvos felírhat ugyan antibiotikumot, bár tudja jól, hogy a vírusok ellen nem használ. Ha viszont felírja, a beteg úgy gondolja, hogy kezelik, erre az immunrendszere aktiválódik, ami gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé. Ez azonban nem mindig kockázat nélküli, hiszen számolni kell a nagyon is valós mellékhatásokkal. Biztonságosabb lehet tehát patikaszerek helyett vitaminokat tartalmazó ál-antibiotikumot felírni, miközben a test öngyógyító erejét mindkét esetben csatasorba állítják.

A betegek sokszor szinte önkéntelenül használnak öngyógyító praktikákat: jógát, meditációt, különböző légzőgyakorlatokat. Ha újra és újra el tudják mondani maguknak, hogy 10 perc mélylégzés után elmúlik a fejfájásuk vagy egy pohár hideg víz segít elűzni a fáradtságukat, a test reagálni fog. Ha a folyamat elindításához gyógyszerre van szükség, akkor sincs baj, ez csak azt jelenti, hogy a nyeléshez társítják a folyamat indulását.

Forma és adagolás


Egyik sem mindegy a gyógyító hatás szempontjából. A betegek hatékonyabbnak tartják
az injekciókat, ezt követik a kapszulák és a tabletták. Legkevésbé hatékonynak a folyékony gyógyszereket tekintik. Négy tabletta hatékonyabb (bizony, a placebo is), mint kettő – állítják az orvosok. Ilyenkor az agy ugyanis úgy érzékeli, hogy nagyobb dózisban kapja a gyógyszert, és ez növeli a jótékony hatást. A csomagolás sem mindegy: ugyanúgy, mint a boroknál vagy a csokoládéknál, a tetszetős doboz vagy éppen a magasabb ár jobb minőséget takar – legalábbis a betegek szerint.

Színek, pirulák

Piros, sárga, narancssárga tabletták – nyugtatnak, javítják a mentális vagy a fizikai funkciókat.
Kék, zöld tabletták – segítenek elfojtani a szorongást, gyakran választják e színárnyalatot az altatókhoz.
Rózsaszín, őszibarackszín – sokszor választják a szívgyógyszerekhez. A komoly egészségügyi problémákhoz ugyanis az emberek szívesebben társítják az enyhe színeket.

Kapcsolódó cikkek:
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Klinikai kutatások élén az onkológia
Javulnak a klinikai vizsgálatok feltételei
Káros is lehet a túl sok antioxidáns
A tájékozott beteg jobban gyógyulhat
Új korszak a globális tudományban