Aktuális Hírek

Egy amerikai felmérés tanúsága szerint az orvosok 45 százaléka tart attól, hogy HIV fertőzött tű, vagy más eszköz kapcsán lesz beteg, 60 százalékuk attól fél, hogy súlyos gerinc-, vagy mozgásszervi sérülést szenved. A negyede a munka közbeni fizikai erőszaktól tart, 21 százalék a latex, illetve más anyagok miatti allergizálódást nevezte veszélynek, 19 százalékuk a kimerültség miatti sérülést, autóbalesetet érezte komoly fenyegetésnek.

Minderről prof. dr. Harmat György, a Heim Pál Kórház főigazgatója beszélt, aki a Magyar Kórházszövetség képviseletében egy közelmúltban rendezett konferencián tartott előadást. Amint az a Weborvos tudósításából kiderül, a professzor nem vitatta, fogy az egészségügyben dolgozók száma, így az ápolásra, a törődésre, az odafigyelésre kevesebb idő jut, pedig néha egy ötperces beszélgetés a hozzátartozókkal sok problémát megelőzhetne.

Az egészségügy lényegesen különbözik más munkahelyektől, ahol egyébként a dolgozókat ért támadások elsősorban rablással végződnek. A rendelőintézeti, a kórházi erőszak akkor történik, amikor a betegek és a hozzátartozóik frusztráltak, sértettek, önkontrolljukat vesztettek. Kik a legveszélyeztetebbek? Harmat György szerint valamennyi kórházi dolgozó, de közülük is elsősorban a betegekkel, illetve a hozzátartozóikkal közvetlenül találkozók, vagyis az orvos, a nővér, a sürgősségi osztály dolgozója, a biztonsági őr, a technikai személyzet, a portás. Másként fogalmazva a beteg ellátásában közvetve vagy közvetlenül részvevők mindegyike.

Az erőszakra mindenképpen számítani kell a pszichiátriai-, a sürgősségi osztályokon és ambulanciákon, a geriátrián, a várószobákban, a folyosókon és a gyermekkórházakban. A támadás következménye enyhe vagy súlyos fizikai sérülés, átmeneti-, tartós munkaképtelenség, maradandó-, pszichikai károsodás, sőt halál is lehet. Negatív hatásként mindez rontja a munkamorált, emeli a munkaköri stresszt, növeli a fluktuációt, csökkenti a bizalmat a vezetésben, jelentősen rombolja a munkakörülményeket.

Végül is mi az ami támadóvá tesz valakit? A hosszú várakozási idő, a zsúfolt, kényelmetlen váróterem, a szegényes környezet, a rossz körülmény, egyedül végzett rendelés, illetve vizsgálat, a nem megfelelő biztonsági feltételek, a gyakorlatlan személyzet, a hiányos felkészültség az ilyen esetekre, a drog és az alkohol, a szabályozatlan, szabad betegmozgás, a nem megfelelő kiszolgáló körülmények. A toleránsabb légkör, az orvos-beteg kapcsolat helyreállítása, a bizalom erősödése a jelenlegi helyzeten sokat javíthatna a professzor szerint.

Kapcsolódó cikkek:
A beteg is készüljön fel a vizitre!
Betegnek, családtagnak is fontos (lenne) a kommunikáció
Terápiaválasztásról, betegkiválasztásról is tanácskoztak