A rák okáról és a KRAS gén szerepéről
Aktuális Hírek
2012. augusztus 21., kedd
Magyarországon a második leggyakoribb halálok a rosszindulatú daganat, évente mintegy 66 ezer új megbetegedésre derül fény, a leggyakoribb diagnózis a tüdőrák. A daganatok gyógyulási aránya 10-90 százalékig terjedhet a típustól és a felfedezés időpontjától függően.
Onkológiai sorozatának újabb fejezetében sokakat érdeklő kérdést vet fel a Zalai Hírlap cikke. Miért alakul ki a daganat? Nagyon sokan lelki okokat sejtenek a háttérben.
- A folyamatos pszichés terhelés valóban csökkentheti az immunrendszer aktivitását - válaszolja dr. Máhr Károly, a Zala Megyei Kórház onkológiájának főorvosa. - Ez a megközelítés ma nagyon divatos, ám a valós hatás nehezen mérhető, s a daganatok kialakulását nem is lehet csak lelki okokra visszavezetni, az ennél sokkal bonyolultabb mechanizmus.
- Összetett biológiai problémáról van szó, nem egyetlen ok áll a háttérben. Alapvetően a sejtek örökítő anyaga, a DNS károsodásáról van szó. Normál esetben sejtjeink időszakosan megújulnak, kivéve az idegsejteket. A daganatos sejtek a DNS károsodás miatt nem pusztulnak el, nem újulnak meg, hanem tovább osztódnak, szaporodnak.
Rákos sejtek valamennyiünkben keletkeznek, nap mint nap. Hogy mégsem lesz mindenki beteg, az a bennünk működő hibajavító géneknek köszönhető, amelyek a tudtunkon kívül korrigálják az örökítő anyag torzulásait. Ám ezek a javító gének is meghibásodhatnak. Általában 7 mutáció szükséges egy daganat kifejlődéséhez, vagyis 7 különböző károsodás éri a sejtet.
A daganatos esetek száma az egész világban emelkedik, de a vízválasztónak tartott 5 éves túlélés aránya is. Ez a tendencia az alkalmazott terápiák sikerességét bizonyítja. Ilyen új módszer a biológiai terápia, ami mostanában különösen foglalkoztatja a betegeket.
- Bátran állíthatjuk, hogy az onkológiában áttörést hozott a biológiai terápia megjelenése - kezd a részletekbe a főorvos. - Bevezetését az tette lehetővé, hogy a tudomány egyre inkább feltérképezi a sejten belüli mechanizmusokat, folyamatokat, információáramlást, ami mind fegyver a kutatók kezében. A biológiai terápia lényege, hogy fehérjét, antitestet juttatunk be a szervezetbe, ahol az szelektíven képes kapcsolódni a daganatos sejt felszínén levő másik fehérjéhez, gátolva annak működését, a sejtosztódást.
Több ilyen gyógyszert alkalmaznak. Az egyik a daganat erezettségét csökkenti, tehát rontja a vérellátását, ezáltal pusztítja a sejteket. A másik típus a sejtfelületi növekedés faktor ellen hat, a sejten belüli bonyolult információs hálózatot blokkolja. Ez utóbbi biológiai terápia csak abban az esetben hatásos, ha a daganatban található úgynevezett KRAS fehérje vad, azaz eredeti. Ha ugyanis a daganat KRAS-génje mutálódott, a tumorsejtek szaporodása nem állítható meg e módon. A KRAS gént ma már rutinszerűen tudják vizsgálni molekuláris genetikai módszerrel.
A főorvos leszögezi: a legjobb eredményt a biológiai és a kemoterápia együttes alkalmazásával lehet elérni. Általuk ugyanis meg lehet kisebbíteni a daganatot vagy áttétet, operálhatóvá lehet tenni a korábban nem műthető beteget, optimális esetben pedig akár el is tűnhet a daganat. Leggyakrabban a vastagbélrák, valamint az emlő és a fej-nyaki daganatok esetében alkalmazzák sikerrel, ez utóbbiban sugárterápiával kombinálva.
A korszerű kezeléseknek köszönhetően a bőrrákok egyes fajtái, az emlőrák, vastagbélrák korai stádiumai akár 90 százalékban gyógyíthatók. Évente Magyarországon 250-300 ezer embert kezelnek rákbetegség miatt, összeségében mintegy 60 százalékuk meg is gyógyul, vagy hosszú ideig él.
A daganatok kialakulásának fő okait ma másként ítéli meg a tudomány, mint fél évszázaddal ezelőtt. 1964-ben a WHO még azt hirdette, hogy a gyakori daganatok 90 százalékáért a fizikai, kémiai,biológiai környezet hatásai és az ipari folyamatok tehetők felelőssé. Ha ezek a károsító külső tényezők nem állnak fenn, a daganat megelőzhető. Újabban azonban a személyes környezet és az életmód kapott nagyobb hangsúlyt a hajlamosító tényezők között.
- Hazánkban az utóbbi harminc évben rendkívüli módon megnőtt a fej-nyaki (szájüreg, garat, gége) daganatok száma. Ennek oka elsősorban a dohányzás és az alkohol ijesztő mérvű terjedése. Az emberek a stresszoldásnak ezt az önpusztító módját választották. Különösen tanulságos összevetni, miként alakult a daganatos halálozás Ausztriában és Magyarországon. Ma már szinte hihetetlen, de 1970-ben még nálunk voltak kedvezőbbek az adatok. A döbbenetes tendencia magyarázatát a kutató (Döbrőssy Lajos egyetemi onkológia tankönyv 2011) abban a tényben látja, hogy Ausztria és Magyarország a barikád két oldalára került. A hatások persze csak évtizedekkel később jelentek meg a megbetegedési mutatókban, bizonyítva, hogy az egyén életmódját nagyban befolyásolja a társadalmi-gazdasági-kulturális környezet.
Hiába voltunk mi a legvidámabb barakk, a gazdaság és a társadalom erőszakos átalakítása magával hozta az egészség elértéktelenedését. A torz közállapotok miatti rossz közérzet javítására a pillanatnyi örömszerzés (dohányzás, alkoholfogyasztás) vált bevett módszerré. Tehát nem maga a stressz, hanem a stresszoldás módja vezetett el a népesség mai, katasztrofális egészségi állapotához.
- Meggyőződésem, hogy ezeken az adatokon képesek vagyunk változtatni, tudatos életmódváltással, a szűréseken való részvétellel, az egészségünk felelős védelmével – összegez a cikkben Máhr Károly főorvos.
Kapcsolódó cikkek:
Tudnivalók az áttétes vastagbélrák célzott terápiáiról
Dr. Tímár József: „Szinte minden évben újabb daganatra lesz célzott terápia”
KRAS génvizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
Az EGFR szerepe: miért növekednek a daganatok?
Egyre több ráktípus ellen lehet hatékony az EGFR gátlás
A hosszabb életért küzdenek az onkológusok
Genomika: egyre több személyre szabott gyógyszer várható
A legfőbb rákellenes eredmények 2011-ben
A rák nem egyenlő a halálos betegséggel
Az emberek fele rákbeteg lesz?