Egészségesre ehetjük magunkat?

Életmód

2012. október 18., csütörtök

A születéskor várható élettartam a szomszédos Ausztriában 78 esztendő a férfiaknál, 84 pedig a nőknél. Magyarországon e két adat 70, illetve 78 év. A ránk nézve igen hátrányos különbség forrását az életmódban kell keresni – olvasható a Semmelweis Figyelő cikkében. A szív- és érrendszeri problémák, a mozgásszervi elváltozások és a diabétesz nálunk sokkal gyakoribb. A helyes étkezés, illetve a lakosság tápláltsági állapotának felmérése közel három évtizede áll a tudományos érdeklődés középpontjában. Az Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálat 1985 és 1988 között zajlott.

A megfelelő életmód folytatását vagy annak hiányát antropometriai, azaz a test mérésén alapuló módszerekkel lehet igazolni: a testtömegindex (BMI), a derék-csípő hányados, a haskörfogat, a testösszetétel (BIA) és a felkar körfogat (MUAC) például erre szolgál. „Napjainkban különösen divatossá váltak az ilyen elemzések, az egészségmegőrzésre szervezett programokon szívesen próbálja ki őket a közönség” – mondta a lap megkeresésére Veresné Dr. Bálint Márta, aki azt is elárulta, mit kellene enniük és inniuk az időseknek, hogy minél tovább élhessenek egészségben.

Egy kis súlytöbblet életet menthet

Az úgynevezett alapanyagcseréhez, azaz például a légzéshez, a testhőmérséklet fenntartásához, az emésztéshez, a szívműködéshez egy átlagos nőnek 1300 kilokalóriányi energiát kell táplálék útján bevinnie, ami az életvitelből adódó fizikai és szellemi munka révén körülbelül 2000-re emelkedik. Annál valószínűsíthető a szép kor, aki nem túl-, de nem is alultáplált. 70 év fölött 1-2 kilónyi súlytöbblet növeli a túlélési esélyt, így a BMI-t például nem is feltétlenül célszerű alkalmazni a megszokott 25-ös referenciaértékkel.

Nem esznek sokat, viszont rosszat

A tápanyagbeviteli értékek mérési módszerei közé tartozik a 24 órás visszakérdezés, a 3 napos étkezési napló vezetése – mely két hétköznapot és egy vasárnapot fed le –, valamint az egyes élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát firtató kérdőív. A magyar lakosság táplálkozásának felmérése során 5 000 emberből 1179 küldte vissza a kérdőíveket, közülük 136 férfi és 235 nő volt 60 év fölötti.

Összességében kiderült, hogy a zsír- és koleszterinbevitelük túl magas, rettentően kevés rostot és telítetlen zsírsavat fogyasztanak, ráadásul nem megfelelő minőségű szénhidrátokat vesznek magukhoz – olvasható a cikkben. A kiegyensúlyozott időskorhoz elengedhetetlenek a zöldségek, a gyümölcsök, az omega-3 zsírsavban gazdag halak, a teljes kiőrlésű pékáruk. Természetesen a gének, a pszichés alkat és a veleszületett betegségek adottak egy-egy személy esetében, ám a táplálkozás, valamint a mozgás jelentősen javíthat a helyzeten.

Az emberi szervezet folyamatosan változik

Az idősek leglényegesebb élettani változásai közé tartozik, hogy lassul az alapanyagcsere, változik a testösszetétel, nehézkessé válik a rágás, rosszabb hatásfokú az emésztés, csökken a bélmozgás, megváltozik a szaglóérzék, csökken a szomjúságérzet, továbbá labilis a só- és a vízháztartás. Mindennek megfelelő táplálkozás mellett nem kellene az életminőség romlásával járnia, de a hibás szokások rögződése, a hagyományokhoz való ragaszkodás, valamint a rossz anyagi és szociális helyzet egyfajta ördögi körbe taszítja ezt a korosztályt, amelynek tagjai egyre többet költenek gyógyszerre, s egyre kevesebbet engedhetnek meg maguknak.

Apró módosítások, nagy eredmény

Veresné Dr. Bálint Márta egy 78 éves, 27-es testtömegindexű hölgy étkezési naplóját mutatta be az előadás keretein belül, akinek megfelelő ugyan a súlya, ám sok zsírt, kevés rostot és fehérjét fogyaszt, ráadásul szinte semennyi vitamint. A szakértő zöldséggel, gyümölccsel és zsírszegény tejtermékekkel egészítette ki az idős nő menüjét anélkül, hogy lényegi változtatást eszközölt volna rajta. A margarinos kenyérre például sajtszelet került, az ebédbe és a vacsorába pedig egy-egy idényzöldség vagy gyümölcs, esetleg egy-egy főtt tojás. Ennek köszöngetően jelentősen javult az étkezések minősége.

A „mit eszünk?” kérdés mellett legalább annyira fontos, hogy mit iszunk, mivel a folyadékhiány zavarodottságot, feledékenységet, szédülést, fáradtságot, legrosszabb esetben életveszélyes kiszáradást okozhat. Napi másfél literre van szüksége az idős szervezetnek, ami származhat vízből, ásványvízből, teából vagy levesből.

Kapcsolódó cikkek:
Együnk sok folyadékot!
Az elhízás gyorsíthatja a szellemi hanyatlást
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!
Kevesebb étel a fiatalság kulcsa?
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Alábecsült kalóriák
Van ahol tudják a hosszú, egészséges élet titkát?