célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Aktuális Hírek

Egészségügy: elköltött dollárok és az egészségi állapot

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése adatokat szolgáltat azokról az egészségügyi kiadásokról is, amelyeket a páciensek közvetlenül, zsebből fizetnek ki az egészségügyi szolgáltatásokért, gyógyszerekért. Összevetve ezt az ország teljes egészségügyi kiadásaival, hazánkban igen magas számot kapunk.

Magyarországon 2011-ben az egészségügyi kiadások több mint negyedét, 26 százalékát tették ki a háztartások által közvetlenül kifizetett összegek, amely arány az ezredforduló óta nagyjából változatlan. Csehországban ugyanez az arány 2011-ben kevesebb, mint 15 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 22 százalék, Németországban 13 százalék, Franciaországban mindössze 7 százalék. Hazánkban ezt a magas arányszámot a hálapénzfizetés elterjedt gyakorlata magyarázza.

Az OECD megállapításai szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások meglehetősen magas hányadát, 36,8 százalékát a gyógyszerköltségek teszik ki, amely jóval nagyobb, mint az OECD országokban kimutatott átlag. Kórházakra a kiadások mintegy 30 százalékát, az időskori tartós ellátást biztosító intézmények fejlesztésére pedig kevesebb mint 3 százalékát fordították 2011-ben.

Az Egészségügyi körkép 2013 című kiadvány az egészségügy helyzetét, szolgáltatásait és politikáit formáló trendeket és hatásokat mutatja be. Bár az egyes mutatószámok, mint a várható élettartam vagy a gyermekhalandóság általános javulást mutatnak, a jövedelmi és az oktatási egyenlőtlenségek, illetve más társadalmi mutatók még mindig jelentős hatással vannak az egészségügyi helyzetre és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre - áll a Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság összefoglalójában.

Az egészségügyi kiadások jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országok között a GDP százalékában kifejezett egy főre eső kiadás és a legfrissebb trendek tekintetében. Az OECD átlagát tekintve az egy főre eső egészségügyi kiadás 2000 és 2009 között évi 4,1%‑kal nőtt reálértéken számolva, ám a növekedés a 2009–2010 és a 2010–2011 közötti időszakban 0,2%‑ra lassult annak következtében, hogy számos ország csökkentette egészségügyi kiadásait a költségvetési hiány és az államadósság visszaszorítása érdekében, különösen Európában. Az Európán kívüli országokban folytatódott az egészségügyi kiadások növekedése, ámbár sok esetben, főként Kanadában és az Egyesült Államokban csak lassabb ütemben. Hazánkban az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyjából 8 százalék körül alakult a 2000-es években: 2011-ben 7,88 százalék volt, 2012-re azonban már csak 7,82 százalékot becsült az OECD.

Az OECD országokban az átlagos várható élettartam 2011-ben már meghaladta a 80 évet, ami tíz évvel magasabb az 1970-ben mértnél. A leghosszabb élettartamra a Svájcban, Japánban és Olaszországban születettek számíthatnak, hazánkban ez a szám 78,7 év. A nők várható élettartama 5,5 évvel hosszabb a férfiakénál. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők várható élettartama 6 évvel haladja meg a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkét.

Mexikó és az Egyesült Államok kivételével az összes OECD‑országban van univerzális egészségbiztosítás, bár a fedezet hatóköre és mértéke eltéréseket mutat. A zsebből fizetett kiadások által jelentett teher egyes országokban akadályokat gördít az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elébe. Az egészségügyi kiadások átlagosan 20%‑át közvetlenül a betegek fizetik; ez az arány Hollandiában és Franciaországban 10% alatti, míg Chilében, Koreában és Mexikóban a 35%‑ot is meghaladja. 2011‑ben az OECD‑országokban a zsebből fizetett egészségügyi kiadások mintegy 19%‑a fogászati kezelésekre, újabb 12%‑a pedig szemüvegre, hallásjavító eszközökre és egyéb terápiás berendezésekre ment.

Az OECD egészségügyi jelentése szerint az egészségügyre fordított állami és egészségbiztosítói kiadások Magyarországon 2000 és 2009 között átlagban 10 százalék felett, a rákövetkező két évben pedig csaknem 3 százalékkal nőttek, azonban GDP-hez viszonyított arányuk még mindig elmarad az OECD-országok átlagától. E kiadások 2011-ben a hazai össztermék 7,88 százalékát tették ki, míg az OECD országaiban átlagban meghaladták a 9,48 százalékot.

Kapcsolódó cikkek:
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?
Az egészség gazdasági érték is
Személyes egészségügyi büdzsé a hosszan kezelt krónikus betegeknek
Hány év egészségre számíthat egy ma született kisbaba?
Gyógykezelés bárhol az Európai Unióban
Kinek jusson korszerű gyógyszer?
Megéri meggyógyítani a rákbetegeket