célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Aktuális Hírek

Személyre szabott orvoslás: várakozások és lehetőségek

Óriási társadalmi várakozás és fokozott aggodalom egyaránt övezi a jövő gyógyítási modelljének tartott személyre szabott orvoslást, amely alapvetően alakítja át az orvos-beteg viszonyt.

A legtöbb halandó számára jelentős ígéretekkel bír a személyre szabott orvoslásként emlegetett jövőkép, amely a többi közt jobb diagnosztikát, korai beavatkozási lehetőséget és a mainál több hatékony terápiát ígér a leendő betegeknek. A várakozás nem véletlen. Amint arra Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság Lehetőség vagy átok a válság címmel megrendezett konferenciáján emlékeztetett: a XX. század orvoslásában a legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60 százalékában nem vagy csak korlátozottan hatásos. A nemkívánatos gyógyszer-reakciók felelősek évente mintegy 100 ezer ember haláláért és kétmillió személy kórházi kezeléséért – csak az Amerikai Egyesült Államokban – hívja fel a figyelmet a kérdés fontosságára a Medical Online cikke.

Az esetek fele genetikai faktorokkal függ össze, tény azonban, hogy növekszik az úgynevezett árva gyógyszerek száma, sok a hatástalan orvosság, azaz a betegség a kezelés ellenére is előrehalad, és nem ritka, hogy a betegek által tapasztalt gyógyszer-mellékhatásokat is újabb szerekkel kezelik.

A paradigmaváltást a tudományos fejlődés segíti elő, ám a genomikai medicina még fiatal, a technológia pedig nem tökéletes. Sok esetben nincsenek megfelelő biomarkerek, és a készítmények rendkívüli ára miatt Molnár Mária Judit adatai szerint 2010 és 2012 között mindössze 10 személyre szabott gyógyszer – kilenc az onkológiában, egy pedig cisztás fibrózis esetére – született meg, összességében pedig csupán hatvan személyre szabott orvoslásban alkalmazott szer ismert.

Az újdonsággal szemben a finanszírozó általában a költségek növekedése miatt ellenálló. Az ipar a szűkülő piactól és a már többször előre vetített, hatékonyság alapú támogatási rendszer bevezetésétől tart, míg az orvosok mozgásterük szűkülésétől. A beteg esetleg attól fél, hogy nem kaphat meg bizonyos gyógyszereket, netán azt nem szeretné tudni, miféle betegségek várhatnak rá.

Márpedig a P4-ként is emlegetett medicina preventív, azaz megelőző; prediktív, azaz jövendölő; personalized, azaz személyre szabott és participatory, azaz részvételen alapuló, így a beteg klinikumát, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint betegsége egyedi jellemzőit integrálja. Mint azt Pogány Gábor, a Ritka Betegséggel Élők Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozza: szemben a mai orvoslással – amelyben nem ismertek a betegséghez vezető molekuláris és sejtszintű események, valamint a rendszer csak a szükségletekre válaszol – a XXI. századi megközelítés proaktív, előre látja a szükségleteket. Ismeri a betegség kockázatát, és egyetlen szakember helyett a különféle team-ek közti együttműködés a jellemző a gyógyítás során, amely alapvetően páciensközpontú.

Oberfrank Ferenc, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet ügyvezetője, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége ügyvezető alelnöke a többi közt arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő orvoslásában szaporodnak a páciensek által kezdeményezett kezelések. A beteg általában fogyasztóként viselkedik, és jelentősen módosul az orvosok kezelésben betöltött szerepe is. A korábbi orvos-beteg viszony alapvetően megváltozik; ez többet jelent annál, mintsem hogy a beteg kilép a korábbi alávetett szerepből. Meg kell jelennie a rendszerben a bizalomnak – figyelmeztetett a bioetikus.

Vannak, akik az orvost magát is ki akarják küszöbölni a rendszerből – erre példa szerinte az úgynevezett technomedicina, s mindez annyira kezd eltérni a korábbitól, hogy új modell alakul ki az orvoslásban. A gazdaságpolitikai stratégák is felfedezték már ezt a területet, így a nagy befektetések áttolódhatnak az egészségügyi ellátás területére oly módon, hogy az esetleg nem lesz kellőképpen orvos-központú.

Oberfrank Ferenc szerint a következő tíz évben mindenki, aki kapcsolatba kerül valamely egészségügyi szolgálattal, az részt vesz majd valamilyen molekuláris vizsgálaton. Fontos ezért, hogy a tesztek megbízhatóak legyenek, ma azonban még világszerte eltérő minőséget tapasztalhatunk. A genetikai tesztek piaci elterjedése rendkívül gyors, az igényeket sokszor mesterségesen gerjesztik, ám sok a tévhit, és a tesztek prediktív értéke sem mindig megfelelő. A minőségbiztosítás szerepe nőni fog tehát, miként a mainál nagyobb hangsúly lesz az ellátásszervezői és kutatói feladatkörökön is. Óriásira nő az adatbázisok és az azokból kinyerhető adatok-információk szerepe – közölte Oberfrank, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár már mintegy 4000 betegség molekuláris alapjait tárták fel, egyelőre csupán 250-nek van molekuláris terápiája.  

A személyre szabott orvoslással kapcsolatban óriásiak a társadalmi várakozások, és aki pénzt szeretne szerezni ezen a területen, talán könnyebben el is érheti, mert a politikusok is tudják ezt. Na de mi lesz, ha a folytatás alulmúlja a várakozásokat? – tette fel a kérdést a bioetikus, aki az ellenoldalon jelentkező fokozott aggodalmakra is emlékeztetett, melyek elsősorban a magánélet sérelmét, a genetikai alapú hátrányos megkülönböztetés lehetőségét emelik ki.

Mint figyelmeztetett: komplex megközelítés kell. Nem elég a lobbizás, miképpen az sem, hogy a tudomány tehetséges műhelyeket produkál. „A politika, a gazdaság és a tudomány szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy egy forrásszegény régió a maga javára fordíthassa azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott orvoslás új és forrongó területe ígér.”

Kapcsolódó cikkek:
Dr. Tímár József: „Szinte minden évben újabb daganatra lesz célzott terápia”
Rák: a terápiákhoz beteget is választani kell
Genomika: egyre több személyre szabott gyógyszer várható
A rák okáról és a KRAS gén szerepéről