célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Életmód

Ezt mindenképp olvassa el a D-vitaminról!

Napjainkban egyre többet hallhatunk a D-vitamin jótékony hatásairól. A gyógyszertárakban egyre többen keresik a szerintük minden betegségtől megóvó csodavitamint.

A D-vitamint a kalciummal együtt régóta az erős csontok és fogak támogatójának tartják, szerepe és megítélése azonban többször is változott a történelem folyamán. Az orvostudomány hosszú ideje tisztában van azzal, hogy egyértelmű összefüggés áll fenn a bőrt érő napfény és a csontok egészsége között. Nagy előrelépést jelentett, amikor az 1920-as években sikerült kimutatni a csukamájolajban található rachitis-ellenes vegyületet.

Amint arra a Pharma Online összefoglaló cikke rávilágít: a D-vitamin megítélése a 20. század elején kedvező volt, hiszen az angolkór problémájának megoldását jelentette. Reputációja az 50-es évektől érdemtelenül romlott, mert kiderült, hogy nagy dózisban toxikus: magas vérkalciumszint, aortameszesedés, vesemeszesedés kialakulásáért tették felelőssé.     

Magyarországon az 1970-es évek végétől kezdődően a csecsemők naponta 400 NE D-vitamint kapnak szájon át, míg a három év alatti gyermekek a téli hónapokban részesülnek ugyanilyen adag D-vitamin-profilaxisban. A felnőttek D-vitamin-szükségletét a bőrüket időnként, véletlenszerűen érő napfény biztosítja.

Az utóbbi kb. tíz-tizenöt év tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a D-vitamin-hiány megnöveli számos krónikus megbetegedés kialakulásának kockázatát. Huszonkét centrumban történt, 99 745 egyénre kiterjedő vizsgálat (férfi-nő, különböző etnikumok) metaanalízise azt mutatta, hogy optimális D-vitamin-szérumszint mellett 33%-kal kisebb a kardiovaszkuláris megbetegedések, 55%-kal a 2-es típusú diabetes mellitus, 51%-kal a metabolikus szindróma kockázata, mint hiány esetén.

A napozás elleni, harminc éve tartó kampány D-vitamin-hiány kialakulásához vezetett, ami jelentős egészségügyi problémákat okoz a civilizált világban. Ezt felismerve Európa több országában, így Magyarországon is, 2012 februárjában tizenkét magyar orvosszakmai szervezet összefogott, hogy megreformálják az eddig hivatalos ajánlásokat.

Hazánkban 2013 áprilisában végezte az első országos, életkor, nem és lakóhely szerinti reprezentatív felmérést a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja. Az eredmény a kutatókat is meglepte, mivel a vizsgált egyének 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban az általuk várt 60 százalékos értékkel szemben.

Tulajdonképpen nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy szteránvázas hormon. Anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata.

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Fényvédő krémek vagy árnyékolás 97–99%-kal csökkenti a bőrben a képződését. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Bőrünk vitamin-előállító képessége az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin-képzésre.

Fontos hangsúlyozni, hogy a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem táplálkozásbeli kérdés. Magyarországon, a télen szükséges vitaminbevitel csak élelmiszerek útján nem megoldható. Természetes összetevőként csak elenyészően kevés táplálék tartalmaz D-vitamint: a zsíros halak, a lazac, a tonhal és a tőkehal mája.

A D-hormon legfőbb szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása. A csontokra, illetve a vesére kifejtett hatását régóta ismeri az orvostudomány. Évtizedek óta vizsgálják a D-vitamin lehetséges szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében. Az autoimmun kórképek kialakulásában genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak. Összefüggést mutattak ki autoimmun betegségek, pl. a sclerosis multiplex , a reumatoid artritisz , a gyulladásos bélbetegségek előfordulása és a földrajzi szélesség,a napfényexpozíció és a D-vitamin-szérumszintek között.

Az 1980-as évek elején az Amerikai Egyesült Államokban az emlő, petefészek-és vastagbélrákok számának területi eloszlását vizsgálva megfigyelték, hogy ezen betegségek előfordulási gyakorisága fordított arányban áll a napsütéses órák számával. Ennek alapján felvetették, hogy az UV-B sugárzás hatására szervezetünkben termelődő D-vitaminnak védő szerepe lehet a tumorgenezisben. A daganatos betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.

Rizikócsoportba tartoznak még a koraszülöttek, az idősek, a vese- és a májbetegségben szenvedők, az antiepileptikus és szteroid terápiában részesülő betegek. Külön figyelemben részesülnek a várandós anyák, mivel a D-vitamin-hiány terhes nőkben nagyon gyakori.

A szükséges pótlást szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítményekkel lehet megoldani. Vény nélkül, monoterápiában kizárólag étrend-kiegészitőket tudunk ajánlani. Ekkor fontos rákérdezni arra, hogy szed-e a páciens kolekalciferolt, például csontritkulás elleni készítmény formájában. Túlsúlyos egyéneknél a megelőzésben használt adag legalább az egyébként javasolt duplája. Fontos tudni, hogy elhízottakban nagyobb D-vitamin-bevitellel lehet csak optimális vérszintet elérni, mert a D-vitamin a zsírszövetben raktározódik, illetve mind az itt raktározott, mind a bőrben képződött vitamin nehezebben jut a keringésbe.

A D-vitamin elengedhetetlen a szervezetünk normál működéséhez, így fontos, hogy megfelelő mennyiséghez jussunk belőle, különösen az őszi-téli hónapokban.

Kapcsolódó cikkek:
Biztosan indokolt étrend-kiegészítőt fogyasztania?
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények
Hogyan hatnak az étrend-kiegészítők a gyógyszerekre?
Mindenkinek ajánlják a téli D-vitamint