célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Terápiák

Hogyan hatnak az étrend-kiegészítők a gyógyszerekre?

Nemzetközi felmérések szerint az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megnőtt a gyógyszereik mellett további kiegészítő termékeket, étrend-kiegészítőket, növényi készítményeket, „csodaszereket” alkalmazó betegek aránya. A gyakorlati tapasztalat és a termékek forgalmi adatai azt bizonyítják, hogy hazánkban is ez a tendencia érvényesül.

A kiegészítő termékek népszerűségének számos oka van. Csak néhányat kiemelve közülük: az öngyógyítási törekvések térnyerése, a hivatalos medicina iránti bizalomvesztés, a jól hangzó ígéreteket felsorakoztató, ám gyakran megtévesztő reklámok, és a könnyű hozzájutás.

Mindenki arra költi a pénzét, amire akarja – mondhatnánk. Miért kell ezzel foglalkoznunk mégis?
Amint arra a pharmaonline.hu összefoglaló cikke rávilágít: számos példa ismert a különböző gyógynövények alkalmazása kapcsán jelentkező nem kívánt hatásokra (például allergiás reakció, májkárosodás, megnyúlt vérzési idő), ezeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni a kockázat és a várható haszon arányának értékelésekor. Másrészt több készítményről kiderült, hogy egyes összetevői távol állnak a címkén hirdetett természetes eredettől. Nem a szintetikus C-vitamin az, ami aggodalomra ad okot, hanem sokkal inkább a gyógyszerhatóanyagokkal „megerősített” étrend-kiegészítők és a nehézfémmel szennyezett távol-keleti „orvosságok”.

A kiegészítő termékek gyógyszerek mellett történő alkalmazása esetén felmerül még egy probléma, ez pedig a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások veszélye. Az interakciók felismerését és megelőzését nehezíti, hogy az egészségügyi szakemberek általában csekély rálátással bírnak a termékkörre.

Felmérések tanulságai szerint a megkérdezett belgyógyászati betegek négyötöde alkalmazott valamilyen nem orvos által elrendelt készítményt az előző két hétben, ugyanakkor ez csupán az esetek 12 százalékában szerepelt a klinikai dokumentációban. A gyógyszeres terápia csökkent hatékonyságának vagy egyes mellékhatások jelentkezésének a hátterében az esetek egy részében kiegészítő termékek alkalmazása állhat, erre azonban általában nem derül fény.

Hogyan hatnak egymásra a kiegészítő termékek és a gyógyszerek?

A gyógyszerek és kiegészítő termékek közti kölcsönhatások a gyógyszerhatóanyagoknál ismert mechanizmusoknak megfelelően alakulhatnak ki. E vonatkozásban a leggyakrabban érintett gyógyszercsoportok a véralvadásgátlók, a központi idegrendszerre ható szerek, az antidiabetikumok és a kardiovaszkuláris rendszer gyógyszerei.

A vény nélkül kapható gyógyszerek és más önkezelésre használt termékkategóriák közötti legfontosabb különbségek

A gyógyszerek hatásosságát és relatív ártalmatlanságát klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, ez a többi termék esetén nem követelmény. Az étrend-kiegészítőknek tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani.
A gyógyszereknél a forgalomba hozatal engedélyezését megelőzően a GYEMSZI-OGYI ellenőrzi a minőség, hatásosság és biztonságosság hármas követelményének való megfelelőséget. Az étrend-kiegészítők esetében nem történik engedélyezés, a hatóság mindössze „tudomásul veszi” és nyilvántartja a forgalomba hozatali szándékot. Egyes termékkategórák esetén (például nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek) még csak bejelentési kötelezettség sincs.

Bár a potenciális interakciók száma nagy, szerencsére csak az esetek kis részében alakulnak ki klinikai tünetek egy-egy kölcsönhatás következtében. A kölcsönhatások klinikai jelentőségét számos a betegtől és az együtt alkalmazott készítményektől függő tényező befolyásolhatja, ezek szerepe a legtöbb kölcsönhatás esetében azonban nem ismert kellő mélységig. A klinikai következményekkel járó eseteknél általában több rizikófaktor „összejátszása” áll a háttérben.

A gyógyszerkölcsönhatások kockázatának való fokozott kitettséget jelentenek a krónikus betegségek, különösen társbetegségek jelenléte és hosszútávú gyógyszerszedés esetén. A kiegészítő termékek alkalmazásával kapcsolatban további különös odafigyelést igénylő csoportok a daganatos betegek, a műtét előtt állók, a fogyni vágyók, az idősek és a gyerekek.

További gyakorlati nehézséget jelent, hogy az étrend-kiegészítőkről nem áll rendelkezésre teljes és közhiteles adatbázis, így olyan alapvető információk is kérdésesek lehetnek, mint a termék deklarált összetétele.

Nem lehet elhanyagolni a kiegészítő termékek gyógyszeres terápiára kifejtett negatív hatásainak veszélyét. Az ezen termékek és gyógyszerek között kialakuló kölcsönhatások csökkenthetik a terápia biztonságosságát és/vagy hatékonyságát, ezért felismerésük és megelőzésük fontos orvosi, gyógyszerészi feladat. Ebben az első lépés a gyógyszeres anamnézis felvétele során a kiegészítő termékekre és azok beszerzési forrásaira is kitérni. Nehezíti a helyzet kezelését, hogy a kiegészítő termékeket alkalmazó betegek (fogyasztók) rendszerint meg vannak győződve az általuk szedett termékek jótékony hatásáról és mellékhatás-mentességéről. Bizalmuk és együttműködésük megőrzése érdekében különösen fontos a nyitott kommunikáció és a szakmailag megalapozott, hiteles tájékoztatás.

Kapcsolódó cikkek:
Mi lesz a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekkel?
A toxikológus figyelmeztet: becsapás a méregtelenítés
Végre ellenőrzi valaki az étrend-kiegészítőket?
Étrend-kiegészítők, gyógynövények feketelistája!
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények