célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Terápiák

A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése

Vírus- és baktériumszűrőként is viselkednek nyirokcsomóink, amelyek alapvető védelmi funkciót töltenek be szervezetünkben. Nemcsak a kórokozók, hanem a daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokrendszer apró filterein, ezért a rosszindulatú daganatsejtek gyakran adnak áttéteket a testünk egészét behálózó nyirokrendszerben. Ilyenkor a ráksejtek a nyirokkeringésbe bekerülve jutnak el a nyirokcsomókba, s ott növekedésnek indulva újabb és újabb tumorokat képesek kialakítani.

A nyirokcsomókban megjelenő daganatos gócok önmaguk viszonylag ritkán okoznak bármilyen panaszt, ugyanakkor utalnak a daganatos folyamat terjedésére, s kiindulópontjai lehetnek szervi metasztázisoknak is, ezért fontos, hogy az onkológiai kezelések révén minél inkább gátat lehessen vetni a keringő ráksejtek terjedésének. Miután nyirokcsomóáttétek a daganatos betegségek többségénél előfordulhatnak, a Rákgyógyítás vezető patológus, sebész és onkológus szakemberektől kért választ arra, miként lehet küzdeni a nyirokcsomókban megjelenő daganatos gócok ellen.

Leggyakrabban a nyaki nyirokcsomók kerülnek figyelmünk fókuszába, mert elég egy enyhe megfázás, egy szuvas fog, egy afta a szájban vagy egy torokgyulladás, s az állkapocs alatti nyirokcsomók – nem ritkán fájdalmas – megnagyobbodása jelzi: immunrendszerünk dolgozik, a kórokozók fennakadtak a szűrőn, s a nyirokcsomóban összpontosuló fehérvérsejtek igyekeznek azokat kiirtani. A hónalji, lágyéki nyirokcsomók duzzanatának is lehet banális oka, például egy epilálás miatti szőrtüszőgyulladás is járhat a közelben lévő nyirokcsomó megnagyobbodásával. Az időnként érezhető nyirokcsomók mellett viszont több száz másik, kitapinthatatlan nyirokcsomó is van szerte a testünkben – fejünkben éppúgy mint a hasüregben vagy a mellkasban.

– A nyirokrendszerünk védelmi hálózatként működik: a vérerekhez hasonlóan minden szövetünket behálózza, hogy elvezesse onnan a nyiroknedvet. Falainak a vérerekénél nagyobb az áteresztőképessége, ezáltal a nyirokerek össze tudják gyűjteni és el tudják vezetni a folyadéktöbbletet, ami több nyirokcsomón áthaladva megszűrődik, majd a szív előtt visszavezetődik a vérkeringésbe. Ez az egyirányú szövetnedv-áramlás biztosítja a betolakodó kórokozókat elpusztító limfocita fehérvérsejtek keringését is – foglalja össze dr. Méhes Gábor, a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének tanszékvezetője a nyirokrendszer fő funkcióját. A nyirokkeringésnek a vízháztartás fenntartásában, az emésztésben, a salakanyagok eltávolításában is fontos szerep jut.

Amíg egy jóindulatú (benignus) daganat (adenoma, fibroma, lipoma, myoma, papilloma, stb.) rendszerint csak helyben növekszik, s nem szűri be a környezetét, a rosszindulatú (malignus) folyamat jellegzetessége, hogy a ráksejtek egy része képes leválni az elsődleges daganatról, vándorolni, majd új helyeken is burjánzásnak indulni. Amint Méhes Gábor magyarázza, a daganatsejtek képesek beterjedni a szövetek közé, így gyakori, hogy a nagy áteresztőképességű, viszonylag laza szerkezetű nyirokérfalak sem állják útjukat.

A cikk folytatása: A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése

Kapcsolódó cikkek:
Limfóma: nyirokszervekből kiinduló daganatok
Nyiroködéma kialakulása és kezelése
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET...